MTK legendárium | 321. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Szekrényessy Kálmán szerelmei.” „A füredi Anna-bálon kezdetű dal születése.” 3. rész.

Ez időtől fogva naponkint találkoztak, néha kétszer, háromszor is napjában. [Laura] lépten-nyomon kitüntette [Kálmánt]. Kitüntette, ha egymással beszélgettek, kitüntette, ha együtt voltak a társaságban, kitüntette, ha [Kálmán] tisztelkedett náluk, nagynénje előtt, kitüntette táncvigalomban és csónakázás alkalmával, kitüntette szóval és tettel. S ami e sokszoros kitüntetéseknek fokozott értéket kölcsönzött, abban rejlett, hogy azok nem viselték magokon a szándékosság jellegét, sőt inkább az öntudatlanságét. Nem az előkelő szalonhölgy, hanem a 18 éves leányka tüntette ki a férfit.”

A szép leány vonzalma tehát fokozódott a bátor katona és úszó iránt. Már nem csupán fogadta és értékelte a férfi közeledését, de ő maga is tett néhány ártatlan lépést. Erre jó alkalmat szolgáltatott Szekrényessy második próbaúszása az Anna-bált követő napok egyikén.
A leleményes leány éppen erre az időre szervezett Nagysomlyó-vidéki ismerőseivel közös vitorlás kirándulást a Tihanyi-öbölbe, Szekrényessy úszóhelyszínére.
Az előre eltervezett víziutazásban még a viharossá vált Balaton sem akadályozta meg, noha a társaságból több férfinek is inába szállt a bátorsága, mihelyt megpillantotta a hullámzó tavat. 

A híres füredi (angol) hajóépítő Young Richard a megbeszéltek értelmében felvette őket hajójába. Az esemény értékét nagyban növeli, miszerint azt (egymástól függetlenül) mindkét fél megörökítette hírlapi beszámolójában. A próbaúszást végző Szekrényessy Kálmán a habok közül ezt látta: „egy szép vitorlás kétszer is elsuhant mellettem – valószínűleg gyanítván már kilétemet – meleg éljenekkel üdvözöltek.”
A szerelmes leány pedig a következőt tapasztalta, s vélhetőleg az ő megrendelésére íródott a következő beszámoló is: „Mit Balaton vidéke! Ezt csak úgy odavetőleg szokta mondani a saját vidéke szépségére büszkélkedő. Csak kicsinybe múlt, hogy mi nagy-somlyóvidékiek is meg nem reszkéroztuk e kifejezést, mert mi tagadás benne ép úgy vonz minket a mi vén Somlyónk, s elhiteti velünk, nincs ennél szebb vidék, min az ezüstös Balaton saját vidékbelieit. Menjünk, lássuk! A társaság hazánk büszkeségét Balaton-Füredet tette megszemlélése tárgyává. Eljutottunk Balaton-Füredre. Mit szóljak erről? Ehhez ügyesebb toll, fönnkeltebb lélek kívántatik ennek leírására, ezt látni kell, ezt leírni csak költő tudja. Ni-ni, mit látok! Éppen most közeledik a part felé a balatoni hattyú fehér szárnyaival a Balaton sima tükrén úszkáló hajója Young Richard angol hajóépítőnek. Mennyünk, lássuk! A hajó kiköt s megpróbálkoztunk mi is a hajóba juthatni s magunkat kissé a Balaton medrében meghimbáltatni. Sikerült is. Nyílsebességgel repül, s visz bennünket a vitorlás hajó. Tetszett nekünk e mulatság, de bezzeg a Balaton közepén czigány-félelemmel néztünk egymásra, nagy szél támadt a Balaton hullámai mély barázdát képeztek, hajónkat mérgesen korbácsolta a vad hullám, mely éppen nem tágított, sőt már a hullámok csapásaiból nekünk is jutott elég, vizesek lettünk, hajónk már féloldalán úszott. Egyik tolmácsunk által egyre kérdeztettük az angoltól, mi lesz velünk, nem itt veszünk-e el? Nem hagyjuk-e itt ma bőrünket? De az angol csak hidegvérűen mosolygott, mely nekünk némi vigaszul szolgált.

Ami küzdelmünk még csak tűrhető sokkal nagyobb volt ennél Szekrényessy kapitány küzdelme, kivel esetleg a Balatonban találkoztunk, ki éppen próbaúszását tette s ki legközelebb szándékozik Balaton-Füredről Siófokra átúszni. Szekrényessy kapitány próbaúszását Füredről Tihanyba minden kíséret nélkül tette. Kétségbeejtő látvány volt, mint küzd a makacs hullámok ellen, minden egyes hullám közeledtével lebukott, hogy a hullám feje fölött elcsapódhasson, de egyik nagy hullám a másikat érte s így a kapitány nagyrészt egész testével a víz alatt úszott. Pár órai küzdelmei után a tihanyi partra ért, hol reá kocsi várakozott mely őt visszavitte Füredre. Újabb hírek szerint augusztus elsején fogja a füred-siófoki távúszást megpróbálni. Nem tudom a kapitány úr mit szólt, midőn küzdelmei után a tihanyi partra ért, mert nem voltam körülötte, de midőn mi visszajutottunk ismét a füredi partra, én azt mondottam: hála Istennek! Mi kéjhajókázásra indultunk, s a hullámok oly galibát csináltak, hogy hajókázásunkban minden volt, csak kéj nem...”

Ezt olvastad már?